Hőségriasztás: így vészeld át a kánikulát
Mikor adnak ki hőségriasztást, kik a legveszélyeztetettebbek, és mit tehetsz otthon, munkában és útközben, hogy a nagy meleg ne okozzon bajt?
Tovább olvasomPM2.5, PM10, ózon: mit jelentenek a levegőminőségi adatok?
Mi a különbség a PM2.5 és a PM10 között, mikor veszélyes az ózon, és mihez érdemes viszonyítani a számokat? Rövid útmutató a levegőminőségi adatokhoz.
A levegőminőségi modulban hat szennyezőanyag koncentrációja szerepel mikrogramm per köbméterben (µg/m³). Hogy ezek mennyire magasak, azt a WHO 2021-es egészségügyi irányértékeihez érdemes viszonyítani.
A legfontosabb szennyezők
- PM2.5 – finom szálló por. 2,5 mikrométernél kisebb részecskék, amelyek mélyen a tüdőbe jutnak. WHO napi irányérték: 15 µg/m³.
- PM10 – szálló por. 10 mikrométernél kisebb részecskék, például út- és építési por. WHO napi irányérték: 45 µg/m³.
- NO₂ – nitrogén-dioxid. Főként a közlekedésből származik. WHO napi irányérték: 25 µg/m³.
- O₃ – ózon. Napsütéses, meleg időben a talaj közelében képződik. WHO 8 órás irányérték: 100 µg/m³.
- SO₂ – kén-dioxid. Fűtésből és ipari forrásokból. WHO napi irányérték: 40 µg/m³.
- CO – szén-monoxid. Tüzelésből és közlekedésből. WHO napi irányérték: 4 mg/m³, vagyis 4000 µg/m³.
Hogyan olvasd a MeteoLine kártyáit?
Minden szennyezőnél egy sáv mutatja, hogy a jelenlegi érték hol tart a WHO-irányértékhez képest. Ha a sáv túllépi a jelölőt, az érzékenyebb csoportoknak (gyermekek, idősek, asztmások) érdemes kerülni a hosszabb, megterhelő szabadtéri mozgást.
A szolgáltatói pillanatképek nem feltétlenül 24 órás átlagok, ezért az összevetés tájékoztató jellegű.
Mikor rosszabb a levegő?
Télen, szélcsendes, ködös időben a fűtésből származó szálló por gyakran feldúsul. Nyáron a kánikulás, napos délutánokon az ózon koncentrációja emelkedik. A frissítést a levegőminőségi modulban követheted.
