A McGill Egyetem és az Egyesült Királyság új kutatása arra utal, hogy a világ egyes részei egészen másképp nézhetnek ki 2500-ra. Az éghajlati modellezés segítségével a kutatók azt találták, hogy alacsony és közepes üvegházhatású gázok mérséklésének forgatókönyvei szerint a világ egyes nagy népességű régiói lakhatatlanná válhatnak.
Kutatásaik alapján 2500-ra a következők válhatnak valósággá……..
A legjobb növénytermesztő régiók a pólus felé mozdulnak el, és esetleg összezsugorodnak. Erre példa lehet a búzatermés. Az erősen lakott trópusi régiókban a szélsőséges hőstressz még az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére irányuló erőfeszítések mellett is nagyon megnehezítheti a túlélést.
A globális tengerszint továbbra is emelkedik, ami felemészti az alacsonyan fekvő partokat. Az Amazonas esőerdőinek súlyos pusztulása, különösen gyenge vagy mérsékelt mérséklési erőfeszítések mellett. Az Egyesült Államok középnyugati részének „Breadbasket” 2500-ra szubtrópusi klímához hasonlíthat pálmafákkal és más trópusi növényekkel.
A rendkívül lakott indiai szubkontinensen 2500-ra fellépő extrém hőség esetén egyéni védőruházatra lehet szükség a szabadtéri tevékenységekhez, valamint egy öltönyre, amely vizet és hűtőfolyadékot vezet a test körül.
Kulcsrészlet a tanulmányból……
2100 utáni előrejelzéseink azt mutatják, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkenése nélkül a Föld nagy területei oly módon változnak meg, hogy csökken a nagyszabású emberi megszállás támogatására való képességük. A 21. századi felmelegedés hosszú távú hatásai évszázadokon át érezhetőek lesznek, még akkor is, ha a jövőben korlátozott lesz a kibocsátás.