Mi a különbség időjárás és éghajlat között? Milyen éghajlati övek vannak, hogyan működik az üvegházhatás, és mennyit melegedett a Föld és Magyarország? Friss adatokkal.
MeteoLine szerkesztőség2 perc olvasás
Az időjárás a légkör pillanatnyi állapota: ma esik, holnap süt a nap. Az éghajlat (klíma) ezzel szemben egy terület hosszú távú, jellemzően 30 éves időjárási átlaga és szélsőségeinek összessége. Egy hideg hét tehát nem cáfolja a melegedést, ahogy egy kánikulai nap sem bizonyítja.
Mi alakítja az éghajlatot?
a napsugárzás mennyisége, amely a földrajzi szélességtől függ
a tenger és a szárazföld eloszlása, a tengeráramlások
a domborzat és a tengerszint feletti magasság
az általános légkörzés (passzátszelek, nyugati szelek öve)
az emberi tevékenység, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása
Éghajlati övezetek
A napsugárzás beesési szöge alapján három fő övezetet különítünk el:
forró (trópusi) övezet a térítőkörök között
mérsékelt övezetek a térítők és a sarkkörök között – Magyarország is itt fekszik
hideg (sarkvidéki) övezetek a sarkkörökön túl
Ezeken belül a tengeráramlások, a szelek és a domborzat további éghajlati területeket alakítanak ki: mediterrán, monszun, sivatagi, óceáni vagy szárazföldi éghajlatot.
Hogyan működik az üvegházhatás?
A napsugárzás nagy része átjut a légkörön, és felmelegíti a felszínt. A felszín hősugárzását azonban a légkör üvegházhatású gázai – a vízgőz, a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄) és a dinitrogén-oxid (N₂O) – részben elnyelik és visszasugározzák. A természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete −18 °C körül lenne.
Az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőirtás miatt a légköri CO₂-koncentráció a korábbi 280 ppm körüli értékről 420 ppm fölé emelkedett, ami erősíti az üvegházhatást.
Mennyit melegedett a Föld?
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a 2011–2020-as évtizedben a Föld felszíne átlagosan 1,1 °C-kal volt melegebb, mint az iparosodás előtt.
A 2024-es év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb, és az első olyan naptári év, amelynek átlaga 1,5 °C fölött volt az iparosodás előtti szinthez képest.
Magyarország a globális átlagnál gyorsabban melegszik: az éves középhőmérséklet a 20. század eleje óta több mint 1 °C-kal nőtt, és egyre gyakoribbak a hőhullámok.
Mi befolyásolja még?
Aeroszolok: a por, a korom és a szulfátszemcsék visszaverik a napfényt, így részben elfedik a melegedést.
Vulkánkitörések: a sztratoszférába jutó kén-dioxid 1–3 évre kissé lehűtheti a Földet.
Naptevékenység: a Nap sugárzása csak nagyon kis mértékben (néhány tized százalékkal) ingadozik; a mostani melegedést nem ez okozza.
Városi hősziget: a beépített területek több fokkal melegebbek lehetnek a környéküknél, főleg éjszaka.
hevesebb zivatarok és felhőszakadások, közben hosszabb aszályos időszakok
enyhébb, kevésbé havas telek, korábbi és hosszabb pollenszezon
Az éghajlatváltozás lassítása a kibocsátás csökkentésén múlik, az alkalmazkodáshoz pedig az is hozzájárul, ha naprakészen követjük az időjárást és a figyelmeztetéseket.
Ez a cikk a MeteoLine korábbi tudástárának átdolgozott, frissített változata.
Hőmérséklet: hogyan mérik, és mit jelent a maximum, a minimum és az inverzió?
Miért hidegebb a hegyen, mint a völgyben? Mit jelent a napi maximum és minimum, és miért lehet télen a völgyben hidegebb, mint a hegytetőn? A hőmérséklet alapjai érthetően.
Légnyomás: mi az a hPa, hogyan mérik, és miért csökken a magassággal?
Mit jelent az 1013 hPa, hogyan számolj át higanymilliméterre, és miért kell a légnyomást tengerszintre átszámítani? A légnyomás alapjai táblázattal és gyakorlati tippekkel.
Szél: Beaufort-skála, szélirány és a híres helyi szelek
Hány km/h a viharos szél? Mit jelent, hogy északnyugati a szél? Teljes Beaufort-táblázat km/h-ban, a széllökés és a legismertebb helyi szelek – a bórától a nemeréig.