Hurrikán, tájfun, trópusi ciklon: hogyan alakulnak ki, és mit jelent a Saffir–Simpson-skála?
Mi a különbség hurrikán és tájfun között, mikor van hurrikánszezon, és hogyan mérik az erősségét? Kialakulás, szerkezet, kategóriák és tanácsok utazóknak.
MeteoLine szerkesztőség2 perc olvasás
A hurrikán, a tájfun és a ciklon ugyanannak a jelenségnek, a trópusi ciklonnak a helyi neve. Az Atlanti-óceán északi részén és a Csendes-óceán keleti felén hurrikán, a Csendes-óceán nyugati részén tájfun, az Indiai-óceánon és Ausztrália körül egyszerűen ciklon a neve.
Hogyan alakul ki?
A trópusi ciklon a mérsékelt övi ciklonokkal ellentétben nem két légtömeg határán, hanem egyetlen, meleg és nedves légtömegben születik. Feltételei:
legalább 26–27 °C-os tengervíz nagy területen és mélységben
meleg, páradús levegő és erős feláramlás
elegendő távolság az Egyenlítőtől (jellemzően 5–20° szélességen), hogy a Föld forgása megforgathassa az örvényt
gyenge szélnyírás a magasban
A felemelkedő pára kicsapódásakor felszabaduló hő hajtja a rendszert, ezért a hurrikánok a szárazföld vagy a hidegebb víz felett gyorsan gyengülnek.
Szerkezet
Szem: a 10–60 km átmérőjű középpont, ahol a levegő leáramlik, ezért nyugodt, gyakran felhőtlen.
Szemfal: a szemet körülvevő zivatarfelhő-gyűrű, itt a legerősebb a szél és a legintenzívebb a csapadék.
Spirálsávok: a középpont felé tekeredő zivatarfelhő-sávok.
Elnevezés és fokozatok
Fokozat
Tartós szélsebesség
Trópusi depresszió
62 km/h alatt
Trópusi vihar (nevet kap)
63–118 km/h
Hurrikán / tájfun
119 km/h-tól
A Saffir–Simpson-skála
Az atlanti és kelet-csendes-óceáni hurrikánokat ma kizárólag a tartós szélsebesség alapján sorolják be; a központi légnyomás és a vihardagály 2010 óta nem része a skálának (a régi, 2011-es változatunk még ezeket is tartalmazta).
jelentős tetőkárok, sok fa kidől, napokig tartó áramszünet
3 (nagy hurrikán)
178–208 km/h
súlyos épületkárok, utak járhatatlanok
4
209–251 km/h
tetők, falak omlanak, a terület hetekig lakhatatlan lehet
5
252 km/h felett
sok épület teljesen megsemmisül
A legnagyobb veszélyt gyakran nem a szél, hanem a vihardagály (a part menti tengerszint-emelkedés) és a heves esőzés okozta árvíz jelenti. A 2005-ös Katrina hurrikán például főként a vihardagály és a gátszakadások miatt okozott katasztrófát New Orleansban.
Mikor van hurrikánszezon?
Atlanti-óceán, Karib-tenger, Mexikói-öböl: június 1-jétől november 30-ig, a csúcs augusztus–október.
Csendes-óceán nyugati része (tájfunok): egész évben előfordulhat, leggyakrabban július–november.
Indiai-óceán déli része (Mauritius, Madagaszkár): november–április.
Évente a Földön átlagosan 80–90 trópusi vihar alakul ki, ezek nagyjából fele éri el a hurrikán, illetve tájfun erősséget.
Tanácsok utazóknak
Szezonban kövesd a helyi meteorológiai szolgálat és a hatóságok figyelmeztetéseit.
Kössön az utasbiztosításod viharra és járattörlésre is fedezetet.
Hőmérséklet: hogyan mérik, és mit jelent a maximum, a minimum és az inverzió?
Miért hidegebb a hegyen, mint a völgyben? Mit jelent a napi maximum és minimum, és miért lehet télen a völgyben hidegebb, mint a hegytetőn? A hőmérséklet alapjai érthetően.
Légnyomás: mi az a hPa, hogyan mérik, és miért csökken a magassággal?
Mit jelent az 1013 hPa, hogyan számolj át higanymilliméterre, és miért kell a légnyomást tengerszintre átszámítani? A légnyomás alapjai táblázattal és gyakorlati tippekkel.
Szél: Beaufort-skála, szélirány és a híres helyi szelek
Hány km/h a viharos szél? Mit jelent, hogy északnyugati a szél? Teljes Beaufort-táblázat km/h-ban, a széllökés és a legismertebb helyi szelek – a bórától a nemeréig.