Hogyan készül az időjárás-előrejelzés, és mennyire pontos?

Az időjárás előrejelzése a meteorológia egyik legfontosabb feladata. Ma már szuperszámítógépek, műholdak és több tízezer mérőállomás dolgozik azon, hogy minél pontosabban tudjuk, milyen idő lesz holnap vagy a jövő héten.

Az előrejelzés négy lépése

1. Mérés: felszíni állomások, időjárási ballonok (rádiószondák), radarok, műholdak, repülőgépek és hajók gyűjtik az adatokat.
2. Adatgyűjtés és -csere: az időjárás nem ismer határokat, ezért az országok folyamatosan cserélik a méréseiket a Meteorológiai Világszervezet (WMO) rendszerén keresztül.
3. Feldolgozás és modellezés: a mérésekből a számítógép előállítja a légkör pillanatnyi állapotát, majd a fizika törvényei alapján kiszámolja, hogyan változik.
4. Értelmezés és közlés: a meteorológusok értékelik a modelleket, figyelmeztetéseket adnak ki, és érthető formában közlik az előrejelzést.

Numerikus modellek – és Neumann János

Vilhelm Bjerknes már 1904-ben megfogalmazta, hogy a légkör állapota a fizika egyenleteivel előre kiszámítható. A gyakorlati megvalósításhoz azonban számítógép kellett: az első sikeres számítógépes előrejelzést 1950-ben készítette el egy amerikai kutatócsoport az ENIAC gépen, Neumann János irányításával.

Ma kétféle modellt használnak:

• Globális modellek: az egész Földet lefedik, főleg a több napos, középtávú előrejelzésekhez (például az európai ECMWF modellje).
• Korlátos tartományú modellek: egy kisebb területre, néhány kilométeres felbontással számolnak, ezért jobban leírják a helyi jelenségeket, például a zivatarokat. A HungaroMet is ilyen modelleket futtat a Kárpát-medencére.

Az utóbbi években megjelentek a mesterséges intelligencián alapuló modellek is, amelyek a múltbeli időjárásból tanulnak, és töredék idő alatt készítenek előrejelzést. Az ECMWF 2025 óta ilyen modellt is operatívan futtat a hagyományosak mellett.

Az ensemble (csoportos) előrejelzés

A légkör pillanatnyi állapotát sosem ismerjük tökéletesen, és a kis hibák idővel felerősödnek – ez a „pillangóhatás”. Ezért a modellt több tucatszor lefuttatják kissé eltérő kiinduló adatokkal. Ha a futások hasonló eredményt adnak, az előrejelzés megbízható; ha szétszóródnak, nagy a bizonytalanság. Ebből számolják a valószínűségeket, például a csapadék esélyét.

Előrejelzési időtávok

Mennyire pontos?

Száz százalékos előrejelzés soha nem lesz, mert a kiinduló állapotot sem ismerjük tökéletesen. A fejlődés viszont látványos: az ECMWF tapasztalata szerint az előrejelzések hasznos időtávja évtizedenként nagyjából egy nappal nő. A mai 5 napos előrejelzés nagyjából olyan jó, mint néhány évtizede a 2–3 napos volt.

Ami ma is nehéz:

• a zivatarok és záporok pontos helye (lásd: miért nehéz megjósolni a zápor helyét?)
• a köd kialakulása és feloszlása
• a hőmérséklet inverziós, ködös téli napokon

Hogyan használd okosan?

• Rövid távon az óránkénti előrejelzést és a radart nézd.
• Távolabbi napokon a trendre figyelj, ne az egyes számokra.
• A csapadék esélye nem azt jelenti, hogy az idő hány százalékában esik – erről itt írtunk.

---

Ez a cikk a MeteoLine korábbi tudástárának átdolgozott, frissített változata.